Back to Tanfolyam

Történelem érettségi felkészítő – emelt szintű

0% Befejezve
0/0 lecke kész
  1. Tájékoztató

    Tájékoztató
  2. Ókor
    Mezopotámia és Egyiptom
    23 Téma
  3. Politeizmus
    13 Téma
  4. Görög-római kultúrkör
    15 Téma
  5. Görög filozófia
    12 Téma
  6. Görög-római építészet
    17 Téma
  7. Athéni demokrácia
    7 Téma
  8. Görög-perzsa háborúk
    15 Téma
  9. A peloponnészoszi háború, A poliszrendszer válsága és megoldási kísérletei
    15 Téma
  10. Nagy Sándor és birodalma
    16 Téma
  11. Római köztársaság
    7 Téma
  12. A pun háborúk
    13 Téma
  13. Caesar és Augustus
    11 Téma
  14. Zsidóság
    9 Téma
  15. A kereszténység
    10 Téma
  16. A római császári dinasztiák
    21 Téma
  17. Hun birodalom
    5 Téma
  18. Középkor
    A feudalizmus
    7 Téma
  19. A Frank Birodalom történetének fontosabb állomásai
    12 Téma
  20. Középkori város
    11 Téma
  21. Rendiség
    18 Téma
  22. A középkori katolikus egyház
    22 Téma
  23. Élet a középkorban
    16 Téma
  24. A magyar őstörténet
    11 Téma
  25. Államalapítás
    19 Téma
  26. Szent László, Könyves Kálmán
    14 Téma
  27. Aranybulla
    14 Téma
  28. Tatárjárás
    15 Téma
  29. Károly Róbert
    6 Téma
  30. Iszlám
    12 Téma
  31. Az Oszmán Birodalom
    11 Téma
  32. Mátyás király
    9 Téma
  33. Magyar gazdaság a 14-15. században
    7 Téma
  34. Törökellenes harcok a középkorban
    11 Téma
  35. Kora újkor
    Nagy földrajzi felfedezések
    9 Téma
  36. A világgazdaság kialakulása
    7 Téma
  37. Reformáció és ellenreformáció
    20 Téma
  38. Mohács
    7 Téma
  39. Rendi küzdelmek a török korban
    16 Téma
  40. Erdély
    26 Téma
  41. Török kiűzése Magyarországról
    8 Téma
  42. Rákóczi-szabadságharc
    11 Téma
  43. Magyarország a Habsburg Birodalomban, Pragmatica Sanctio
    12 Téma
  44. Felvilágosodás
    17 Téma
  45. Magyar felvilágosult abszolutizmus
    11 Téma
  46. Brit parlamentáris monarchia
    16 Téma
  47. Amerikai Egyesült Államok
    20 Téma
  48. Francia forradalom
    18 Téma
  49. Napóleon
    14 Téma
  50. Újkor
    XIX. századi eszmék
    17 Téma
  51. Ipari forradalom
    19 Téma
  52. Reformkor
    28 Téma
  53. 1848-as forradalom és az áprilisi törvények
    12 Téma
  54. 1848-49-es szabadságharc
    19 Téma
  55. Az olasz nemzetállam kialakulása
    10 Téma
  56. A német egység létrejötte
    9 Téma
  57. Imperializmus
    11 Téma
  58. A kiegyezéshez vezető út
    9 Téma
  59. A kiegyezés és a dualizmus
    7 Téma
  60. Budapest
    11 Téma
  61. A nemzetiségek és a kisebbségek részvétele (németek, szlávok, és zsidók) a szabadságharcban
    12 Téma
  62. Világháborúk kora
    Első világháborút megelőző szövetségi rendszerek
    8 Téma
  63. Első világháború
    13 Téma
  64. Első világháború utáni békék
    9 Téma
  65. Magyarország az első világháborúban
    12 Téma
  66. Trianon és hatásai
    9 Téma
  67. Az olasz fasizmus
    10 Téma
  68. Nácizmus
    13 Téma
  69. Sztálinizmus
    9 Téma
  70. A Horthy-korszak
    21 Téma
  71. Nagy gazdasági világválság (1929-1933)
    19 Téma
  72. Második világháború
    9 Téma
  73. Magyarország a második világháborúban
    8 Téma
  74. Holokauszt
    6 Téma
  75. Hidegháború
    Hidegháború
    17 Téma
  76. India és a harmadik világ
    11 Téma
  77. A modern Izrael
    10 Téma
  78. Kína a XX. században
    13 Téma
  79. A két Németország a hidegháború alatt
    9 Téma
  80. A Rákosi-rendszer
    24 Téma
  81. 1956
    21 Téma
  82. Kádár
    21 Téma
  83. A keleti tömb összeomlása
    16 Téma
  84. Rendszerváltozás
    22 Téma
  85. Jelenkor
    Az ENSZ létrejötte, működése
    7 Téma
  86. Globalizáció
    11 Téma
  87. Európai Unió létrejötte, főbb állomásai
    7 Téma
  88. Az Európai Únió intézményrendszere
    6 Téma
  89. Romák helyzete Magyarországon
    12 Téma
  90. Alaptörvény, választójog Magyarországon
  91. Korszakokon átívelő előadások
    Demográfia: Mátyástól napjainkig
    15 Téma
  92. Határon túli magyarság
    10 Téma
  93. Összefoglalók
    Kiemelt témakörök összefoglalói
    10 Téma
  94. Érettségi feladatsorok megoldása
    2023. május - középszintű történelem érettségi feladatok
    2 Téma
  95. 2024. októberi középszintű érettségi feladatmegoldás 2025-01-13
    2 Téma
  96. 2024. májusi középszintű érettségi feladatmegoldás 2025-03-03
    2 Téma
  97. Történelem szemináriumok 2024-25
    Esszéírás szpessöl 2025-01-20
    6 Téma
  98. Alaptörvény 2025-03-24
    4 Téma
  99. Demográfia 2025-03-31
    3 Téma
  100. Történelem szemináriumok 2025-26
    Szemináriumok 2025-26
    15 Téma
Lecke folyamat
0% Befejezve

Görög-római kultúrkör: A sport

A sporttevékenység jelentősége

A görögök a sporttevékenységet szorosan összekapcsolták a vallással és az istenek tiszteletével. A pánhellén játékok (össz-görög játékok) a görögséget összetartó kulturális elemek egyikét jelentették.

Részvételi feltételek:

  • Csak szabad görög férfi polgárok (sem nők, sem rabszolgák, sem metoikoszok)
  • A játékok a görög társadalom önmeghatározásának eszközei
  • Közösségteremtő és közösségkifejező erő
  • Az identitás fontos elemévé vált

A sporttevékenység okai

Vallási ok:

  • Az istenek iránti hódolat és tisztelet kifejezése
  • Minden játék konkrét istenséghez kapcsolódik

Közösségi ok:

  • Szabad görög polgárok közös ünnepe
  • Kizárólagosan az ő privilégiumuk

Kalokagathia:

  • Szép és jó – a test és lélek szépségének összhangja
  • A görög ideális emberkép alapja
  • „Ép testben, ép lélek” elv előképe
  • A testi szépség ápolása fontos kulturális érték

Professzionális sporttevékenység megjelenése:

  • Egyes közösségek érdekében szakosodott sportolók
  • A polisz erejének és sikerességének demonstrálása

Békés versengés:

  • Feszültségek levezetése háború helyett
  • Legyőzni egymást sérülésmentesen
  • Görög versenyszellem megjelenése
  • Fegyverszünet pánhellén játékok idején (görög-görög háborúzás tilalma)

Pánhellén játékok típusai

Olimpiai játékok (Olimpia):

  • Zeusz tiszteletére
  • Kr. e. 776 – első feljegyzett olimpia (görög időszámítás alapja)
  • Négy évente, 5 napig tart
  • Szent láng gyújtása, olimpiai láng égése

Püthói játékok (Delphoi):

  • Apollón tiszteletére

Nemeai játékok (Nemea):

  • Zeus/Héraklész tiszteletére

Iszthmoszi játékok (Korinthosz mellett):

  • Poszeidón tiszteletére
  • Az iszthmoszi földnyelv a görög egység szimbóluma

Versenyszámok

A versenyszámok célja: harcra készséget és férfias virtust demonstrálni. A háború részcselekményeire bontva.

Főbb versenyszámok:

  • Futás (stadionfutás) – kezdetben pajzsos futás, fegyverrel
  • Birkózás – közelharc
  • Pankráció – box és birkózás keveréke, földharc is megengedett
  • Pentathlon (ötpróba):
  • Gerelyhajítás (dárdahajítás játékos formája)
  • Diszkoszvetés
  • További három szám
  • Kocsiverseny (fogathajtás) – különösen drága sport

Részvételi feltételek

Meztelen részvétel:

  • Csak férfiak vehetnek részt (versenyzőként és nézőként is)
  • Ellenőrzés biztosítása

Csak görögök:

  • Szabad görög polgárnak kell lenni
  • Rabszolgák, metoikoszok, helóták, perioikoszok kizárva
  • Rómaiak általában nem részvételezhetnek (kivétel: Nero császár)

Edzettség:

  • Komoly edzőtábor előzi meg a játékokat
  • Profi edzéstervek, étkezési előírások
  • Csúcsforma elérése a cél
  • Külső megjelenés ellenőrzése

Anyagi felkészültség:

  • Utazás, tartózkodás, felkészülés költségeit a sportoló állja
  • Csak gazdagok engedhetik meg maguknak
  • Ritkán a polisz közösség támogatja
  • Kocsiverseny különösen drága (többló-tartás, kocsi)
  • A kocsiversenynél a tulajdonos számít versenyzőnek, nem a hajtó (így nők is győzhetnek)

Győztesek díjazása

Csak a győztes számít:

  • Nincs második vagy harmadik helyezés
  • Párviadal logikája (egy élő, egy halott)
  • Modernkori olimpiákon (1896-tól) jelent meg az ezüst- és bronzérem

Díjak:

  • Babérkoszorú – „learatja a babérokat” kifejezés eredete
  • Szobor az olimpiai kertben (vagy szülővárosában)
  • Általános dicsőség egész Görögországban

Privilegizált kezelés a hazai poliszban:

  • Csatában a hadvezér mellett foglalhatnak helyet (biztonságosabb hely)
  • Fegyverzetüket az állam fizeti
  • Haláluk után az állam gondoskodik családjukról (özvegy, árvák)
  • Egyéb állami jutalmak (esetenként pénzjutalm)

Összegzés

A sport a görög kultúrában a vallás és közösség összefonódásának eszköze. A pánhellén játékok demonstrálják a görög identitást, békés versengést biztosítanak, és megőrzik az egységtudat érzését a széttagolt poliszvilágban. A sporttevékenység hagyománya átterjedt az egész európai civilizációra.