Back to Tanfolyam

Történelem érettségi felkészítő – emelt szintű

0% Befejezve
0/0 lecke kész
  1. Tájékoztató

    Tájékoztató
  2. Ókor
    Mezopotámia és Egyiptom
    23 Téma
  3. Politeizmus
    13 Téma
  4. Görög-római kultúrkör
    15 Téma
  5. Görög filozófia
    12 Téma
  6. Görög-római építészet
    17 Téma
  7. Athéni demokrácia
    7 Téma
  8. Görög-perzsa háborúk
    15 Téma
  9. A peloponnészoszi háború, A poliszrendszer válsága és megoldási kísérletei
    15 Téma
  10. Nagy Sándor és birodalma
    16 Téma
  11. Római köztársaság
    7 Téma
  12. A pun háborúk
    13 Téma
  13. Caesar és Augustus
    11 Téma
  14. Zsidóság
    9 Téma
  15. A kereszténység
    10 Téma
  16. A római császári dinasztiák
    21 Téma
  17. Hun birodalom
    5 Téma
  18. Középkor
    A feudalizmus
    7 Téma
  19. A Frank Birodalom történetének fontosabb állomásai
    12 Téma
  20. Középkori város
    11 Téma
  21. Rendiség
    18 Téma
  22. A középkori katolikus egyház
    22 Téma
  23. Élet a középkorban
    16 Téma
  24. A magyar őstörténet
    11 Téma
  25. Államalapítás
    19 Téma
  26. Szent László, Könyves Kálmán
    14 Téma
  27. Aranybulla
    14 Téma
  28. Tatárjárás
    15 Téma
  29. Károly Róbert
    6 Téma
  30. Iszlám
    12 Téma
  31. Az Oszmán Birodalom
    11 Téma
  32. Mátyás király
    9 Téma
  33. Magyar gazdaság a 14-15. században
    7 Téma
  34. Törökellenes harcok a középkorban
    11 Téma
  35. Kora újkor
    Nagy földrajzi felfedezések
    9 Téma
  36. A világgazdaság kialakulása
    7 Téma
  37. Reformáció és ellenreformáció
    20 Téma
  38. Mohács
    7 Téma
  39. Rendi küzdelmek a török korban
    16 Téma
  40. Erdély
    26 Téma
  41. Török kiűzése Magyarországról
    8 Téma
  42. Rákóczi-szabadságharc
    11 Téma
  43. Magyarország a Habsburg Birodalomban, Pragmatica Sanctio
    12 Téma
  44. Felvilágosodás
    17 Téma
  45. Magyar felvilágosult abszolutizmus
    11 Téma
  46. Brit parlamentáris monarchia
    16 Téma
  47. Amerikai Egyesült Államok
    20 Téma
  48. Francia forradalom
    18 Téma
  49. Napóleon
    14 Téma
  50. Újkor
    XIX. századi eszmék
    17 Téma
  51. Ipari forradalom
    19 Téma
  52. Reformkor
    28 Téma
  53. 1848-as forradalom és az áprilisi törvények
    12 Téma
  54. 1848-49-es szabadságharc
    19 Téma
  55. Az olasz nemzetállam kialakulása
    10 Téma
  56. A német egység létrejötte
    9 Téma
  57. Imperializmus
    11 Téma
  58. A kiegyezéshez vezető út
    9 Téma
  59. A kiegyezés és a dualizmus
    7 Téma
  60. Budapest
    11 Téma
  61. A nemzetiségek és a kisebbségek részvétele (németek, szlávok, és zsidók) a szabadságharcban
    12 Téma
  62. Világháborúk kora
    Első világháborút megelőző szövetségi rendszerek
    8 Téma
  63. Első világháború
    13 Téma
  64. Első világháború utáni békék
    9 Téma
  65. Magyarország az első világháborúban
    12 Téma
  66. Trianon és hatásai
    9 Téma
  67. Az olasz fasizmus
    10 Téma
  68. Nácizmus
    13 Téma
  69. Sztálinizmus
    9 Téma
  70. A Horthy-korszak
    21 Téma
  71. Nagy gazdasági világválság (1929-1933)
    19 Téma
  72. Második világháború
    9 Téma
  73. Magyarország a második világháborúban
    8 Téma
  74. Holokauszt
    6 Téma
  75. Hidegháború
    Hidegháború
    17 Téma
  76. India és a harmadik világ
    11 Téma
  77. A modern Izrael
    10 Téma
  78. Kína a XX. században
    13 Téma
  79. A két Németország a hidegháború alatt
    9 Téma
  80. A Rákosi-rendszer
    24 Téma
  81. 1956
    21 Téma
  82. Kádár
    21 Téma
  83. A keleti tömb összeomlása
    16 Téma
  84. Rendszerváltozás
    22 Téma
  85. Jelenkor
    Az ENSZ létrejötte, működése
    7 Téma
  86. Globalizáció
    11 Téma
  87. Európai Unió létrejötte, főbb állomásai
    7 Téma
  88. Az Európai Únió intézményrendszere
    6 Téma
  89. Romák helyzete Magyarországon
    12 Téma
  90. Alaptörvény, választójog Magyarországon
  91. Korszakokon átívelő előadások
    Demográfia: Mátyástól napjainkig
    15 Téma
  92. Határon túli magyarság
    10 Téma
  93. Összefoglalók
    Kiemelt témakörök összefoglalói
    10 Téma
  94. Érettségi feladatsorok megoldása
    2023. május - középszintű történelem érettségi feladatok
    2 Téma
  95. 2024. októberi középszintű érettségi feladatmegoldás 2025-01-13
    2 Téma
  96. 2024. májusi középszintű érettségi feladatmegoldás 2025-03-03
    2 Téma
  97. Történelem szemináriumok 2024-25
    Esszéírás szpessöl 2025-01-20
    6 Téma
  98. Alaptörvény 2025-03-24
    4 Téma
  99. Demográfia 2025-03-31
    3 Téma
  100. Történelem szemináriumok 2025-26
    Szemináriumok 2025-26
    15 Téma
Lecke folyamat
0% Befejezve

A római istenek jellemzése

A római istenvilág kialakulása

A rómaiak a görög kultúrkörrel való érintkezésük során, az etruszkok közvetítésével, szinte egy az egyben kritika nélkül átvettek sok elemet a görög istenvilágtól. Ennek ellenére jelentős különbségek maradtak fenn a két vallási rendszer között.

A korai római istenvilág sajátosságai

Kezdeti jellemzők:

  • Az első római istenek és természetfeletti lények (númenek) elsősorban termékenységi és közösségi kultuszok központi figurái voltak
  • Szorosan egymásra utalt közösségeket segítettek
  • Jellemző tevékenység: földművelés
  • A númenek később antropomorfizálódtak (emberi alakot öltöttek) a görög hatásra

Különbségek a görög istenvilághoz képest

Görög modell:

  • 12 központi isten (Olümposzi 12 isten)

Római modell:

  • Nem 12-es szám köré szerveződik
  • Istenhármasok (triászok) rendszere
  • Az istenhármasok tagjai harmonikusan kiegészítik egymást
  • Központi kultikus jelentőségű természetfeletti lényhármasok

Az első római istentriász

Tagjai:

  • Jupiter – központi figura (helyesírás: Iuppiter vagy Jupiter)
  • Mars – eleinte termékenységisten (hasonló a görög Démétérhez), később hadistenné vált (Árész megfelelője)
  • Quirinus – közösségi védőisten, Róma városának védelmezője

Quirinus szerepe:

  • Pontos funkciója nehezen rekonstruálható (ősi állapot, kevés forrás)
  • A Quirinália ünnepe még a császárkorban is fennmaradt
  • Később jelentőséget veszített és kikopott a római kultúrából
  • Klasszikus római kultúrában már csak az ünnepén kívül nincs nyoma

A hellenizáció hatása (Kr. e. III. századtól)

Kettős hatás:

  • Katonai fölény: Róma meghódítja a görögök által birtokolt területeket
  • Kulturális fölény: A görög nyelv és kultúra mély hatást gyakorol Rómára
  • Fordított irányú hatás: katonai győzelem mellett kulturális befogadás

Következmények:

  • Az istenek antropomorfizálódása felgyorsul
  • Görög istenek átvétele
  • Bizonyos isteni személyek importálása

A második római istentriász (hellenizáció után)

Tagjai:

  • Jupiter (Iuppiter) – továbbra is központi figura
  • Juno – Jupiter felesége (görög Héra megfelelője)
  • Minerva – Pallas Athéné megfelelője

Juno különleges szerepe Rómában:

  • Sokkal pozitívabb megítélés, mint a görög Héránál
  • Temploma a Capitolinuson, Róma fő szent dombján áll
  • Az Asylum (menedékhely) a templom előtti téren található
  • Az Asylum menedéket nyújtott a politikai vagy egyéb üldöztetés elől
  • A szó eredete: mai angol „asylum seeker” (menedékkérő)

Tipikusan római istenek (görög párhuzam nélkül)

Ianus (Jánusz):

  • Kétarcú istenség
  • A kezdet és a vég istene
  • A kapuk istene (be- és kijövetel kettőssége)
  • A kereskedelem istene (távozás és visszatérés a közösségbe)

Ianus-kapu a Forum Romanumon:

  • Róma hadiállapotát jelzi
  • Nyitott kapu: hadiállapot (hazavárják a csapatokat)
  • Zárt kapu: béke (nincs ellenség)

Ianus eredete:

  • A hellenizáció előtti időszak terméke
  • Klasszikus, tipikus helyi római istenség
  • Nem került át a görög kultúrából

Panteon fogalma

A panteon az összes istent, az általuk lakott világot és életterüket jelenti.